PEDAGÓGUSKÉPZÉSI BEST PRACTICE 2002-2008 » Bevezetés a DHV-s anyagokhoz (2002-es program archívuma)

A DHV 2002-es európai integrációs pedagógus-tréningjéről (Összeállította: Rádai Péter, ELTE) A Külügyminisztérium megbízásából a DHV Magyarország Kft. 2001-2002-ben EU-s ismeretek oktatásával kapcsolatos képzéssorozatot szervez. Ennek főbb tartalmi elemeiről olvashatnak az alábbiakban. A képzés egy nagyobb, a tanári társadalom egészét megcélzó program része, melynek keretében 2002 folyamán kilenc szemináriumot szervezünk általános-és középiskolai tanárok részére, hetet a 2001/2002 tanév második félévében, kettőt pedig a 2002/2003. tanév első félévében. A képzéseken túl az EU oktatást segítő elektronikus segédletet adunk ki CD-ROM-on, valamint a témához kapcsolódó honlapot fejlesztünk. A 2002 folyamán sorra kerülő, összesen 9, egyenként 3 napos, tanártovábbképzés az EU-s ismeretek oktatásáról mind struktúrájában, mind pedig képzési módszereiben több hasonlóságot, de jelentős különbségeket is mutat egy korábbi, szintén a Külügyminisztérium megbízásából, 1999-2000 során lebonyolított képzéseinkkel összehasonlítva. Alapvető különbség, hogy ezúttal 4 egymástól elkülöníthető célcsoporttal dolgozunk, akik számára 3 képzési formát dolgoztunk ki:

* Három képzést általános iskolai tanárok számára valósítunk meg, akiknek intézményeiben viszonylag korlátozott a mozgástér az EU-s ismeretek tanítása terén, számukra a tanított korosztályok érdeklődési és érettségi szintjének megfelelő tartalmakat és megközelítéseket alkalmazunk. Felépítésében a fenti három képzéssel nagyjából azonos a viszonylag kevesebb tapasztalattal rendelkező középiskolai tanároknak szervezett négy képzés. A két nagyobb célcsoport képzései között elsősorban tartalmi különbségek fedezhetők fel, amelyek fő oka a tanulók életkori sajátosságai, kognitív és kommunikációs készségeik fejlettségi szintje közti különbség.

* Az idei képzések során egy rövidebb tréninget szervezünk kifejezetten középiskolai nyelvtanárok számára, hogy kiszélesíthessék a nyelvtanulás során előkerülő tematikát, a 21. század valódi európai kihívásainak megismerése a tanuló, mint leendő EU-s munkavállaló, számára a nyelvtanulási motiváció emelkedését hozhatja, a lehetséges személyes érintettség a tanulók kommunikációs hajlandóságát is növelheti.

A „haladó” csoport és a nyelvtanároknak tartott képzések tematikája nem általánosítható, egyediségük miatt mint képzési formák kevés általánosítható tapasztalatot adnak a külső érdeklődő számára. Ugyanakkor az összes képzés során összegyűjtött, spontán létrehozott tananyagokat, tanítási módszereket, ötleteket e honlap válogatásban, szerkesztett formában közreadja az érdeklődő tanárok számára.

Általános tematika

A képzési módszerek megválasztásakor fő szempont, hogy minél sokrétűbb információátadás és készségfejlesztés valósuljon meg a képzés időtartama alatt, miközben kialakul egy formális és informális szakmai kommunikáció a résztvevők között, ami ugyanolyan fontos eleme a tanulásnak, mint bármelyik előadás vagy gyakorlat. A képzésen a szekciómunka dominál, mivel tapasztalataink szerint különösen a készségek fejlesztése hatékonyabb kisebb csoportokban, mint a plenáris ülések formájában. A kisebb csoportokban folytatott szekciómunka során a résztvevőknek több lehetőségük van egymás megismerésére, és ezáltal mindannyiuk, és az általuk képviselt intézmények, számára hasznos szakmai kapcsolatok építésére.

EGY KÉPZÉS FELÉPÍTÉSE:

1.NAP

Bevezető, témafelvető plenáris előadás (plenáris=PL): az Európai Unió oktatási stratégiájának alakulása az elmúlt években, új kompetenciák, tanulási környezet megváltozása stb.

Csoportkohézió kialakítása (csoportmunka=CSM): a résztvevők együttműködési készségének megteremtése, ráhangolása a konferencia témájára, az EU-val kapcsolatos viszonyuk, alapvető ismereteik tisztázása, a képzéssel kapcsolatos céljaik, elvárásaik összegyűjtése.

EU-s oktatási programok (Socrates 2) bemutatása (PL): áttekintés a legfontosabb EU-s oktatási programok-ról, szakmai bírálati szempontok; az EU-s oktatási projekt fogalma és gyakorlata és a nemzetközi közoktatási projektek legfontosabb elemei, folyamatai.

Az adott régió EU-s oktatási programokban legaktívabb iskoláinak bemutatkozása(PL): EU-s kapcsolatokkal már rendelkező, azokat a fenti programok segítségével sikeresen kiaknázó intézmények tapasztalatainak bemutatás és értékelése rövid esettanulmányok segítségével.

Intézmények lehetséges részvétele EU-s oktatási programokban (CSM): szakmai érvek és ellenérvek, előnyök és kihívások összegyűjtése.

A Külügyminisztérium, vagy egy külügyi szakértő előadása és beszélgetés az EU-ról, az integráció folyamatáról, állásáról (PL): az előadás előtt a résztvevők többségét és tanítványaikat érdeklő, kérdések összegyűjtése (CSM).

2. NAP

Az oktatás európai dimenziója (PL és CSM): Az európai dimenzió fogalom értelmezése, illetve illeszkedése a tantervekbe; az európai dimenzió és az EU kapcsolata valamint ennek az oktatásban történő kifejeződése

Kooperatív pedagógiai módszerek a tanulók készségfejlesztésében(PL és CSM): Az EU-s ismeretek oktatásában a direkt ismeretközvetítés helyébe tanulóközpontú, egyéni és csoportos tanulói tevékenységek lépnek, melyek egyik fő célja egyes tanulói készségek és képességek fejlesztése, az adott korosztályok oktatásának speciális tematikai és módszertani kérdései; Előre kiküldött feladatok feldolgozása (CSM): A résztvevők által kiválasztott, egy friss EU-val kapcsolatos hírre épülő téma órai feldolgozására összegyűjtött ötletek, gyakorlatok, szempontok megbeszélése

Komplex, tantárgyközi EU-s tantervi és tanterven kívüli projektek szempontrendszere (PL): A csoportos foglalkozások keretében kidolgozandó projektek szempontrendszerének megbeszélése (példa: az "Európáról módszeresen" c. tanári kézikönyv egyik projektje)

Tematikus projekt kidolgozása (CSM): A megadott szempontok alapján a résztvevők kidolgozzák egy tantervi és/vagy tanterven kívüli, EU-s ismereteket általános vagy középiskolai tanulók számára feldolgozó projekt céljait, tematikáját, struktúráját, tervezett folyamatát, tervezett produktumait stb.

Tematikus projektek bemutatása (PL és CSM): A csoportmunkában megtervezett projektek bemutatása a többi csoport számára, közös értékelés

Kincskeresés (pármunka): A résztvevők többsége a képzésre magával hoz egy saját maguk és/vagy kollégái, diákjai által készített posztert iskolája nemzetközi kapcsolatairól, tevékenységéről. A trénerek a posztereken található képekről, információkról készített kvíz-kérdéseit a résztvevők párokban versengve igyekeznek megválaszolni (a gyakorlat csoportdinamikai szerepe is jelentős)

3. NAP

Tananyagok és segédanyagok az EU-s ismeretek oktatásához (PL és CSM): A résztvevők által ismert tananyagok, kiegészítő anyagok összegyűjtése; EU-s ismeretek oktatásában felhasználható (elektronikus és nyomtatott) anyagok, források bemutatása; a dossziékban található dokumentumokból választott anyagok feldolgozási lehetőségeinek megvitatása

Disszemináció: definíció, tartalmak, célcsoportok, célok, eszközök és módszerek, partnerek (PL és CSM): az előadás és a rendelkezésre álló, részletes magyarázatokkal ellátott táblázat segítségével, minden résztvevő egyéni disszeminációs tervet készít magának, majd a csoportban keres olyan partnereket, akikkel közösen is terveznek disszeminációs tevékenysége(ke)t

A képzés értékelése és lezárása (egyéni munka és PL): a DHV értékelőlapján egy másik visszajelzési módra is lehetőséget kap mindenki: a résztvevők egy rövid levelet írnak a következő képzés „ismeretlen” résztevőinek, amit ők maguk még a képzésen elolvashatnak. A leveleket összegyűjtjük, majd pedig a következő képzés résztvevői a legelső csoportmunka során olvassák el azokat, így a képzés legelején reális képet kaphatnak a rájuk váró 3 nap menetéről, hangulatáról, stb.

* A Külügyminisztérium kommunikációs stratégiája számol azzal, hogy sem a 2002. évi DHV képzések, sem a hasonló képzési és továbbképzési programok eredményei, a folyamatokban rejlő tanulás nem juthat el az összes érdeklődő tanárkollégához. Ezért a képzések egyik fő célja, hogy a résztvevőkben kialakítson egy olyan multiplikátori hozzáállást és megismertesse őket azokkal a disszeminációs módszerekkel, amelyek segítségével képesek a tanultakat közvetlen és távolabbi szakmai környezetük számára hozzáférhetővé tenni, így kollégáik saját szakmai tanulásának részben kezdeményezőivé, részben monitoraivá válnak. A hatékony disszeminációs tevékenységeknek köszönhetően a „beavatottak” indirekt módon „beavatottá” teszik a „be nem avatottakat”.

A fentiek mellett a képzések során ízelítőt adunk a témához kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalomból. Az elérhető kiadványokból mintapéldányokat is viszünk, hogy a résztvevők minél alaposabb képet kapjanak a használható könyvekről. A képzés gyakorlati foglalkozásai során a kiválasztott tananyagok és segédanyagok tantervi és extra-kurrikuláris felhasználási lehetőségeit a résztvevők csoportosan dolgozzák ki. A nyomtatott segédanyagokon túl web-es bemutatót tartunk a pedagógusok számára hasznos információkat tartalmazó weblapokról.

A képzések során nagy hangsúlyt fektetünk a használható módszertanok bemutatására, a résztvevők segítségével új módszertanok felmutatására. A módszerek segítségével a tanárok segítséget kapnak a pedagógiai szempontból feldolgozatlan EU-s információtengerben való eligazodáshoz, az információk osztálytermi és tanórán kívüli felhasználásához. Ezen túlmenően módszertani blokkban foglalkozunk a meglévő és hozzáférhető EU-s ismereteket közvetítő tananyagok és kiegészítő anyagok alkalmazásával mind tantervi, mind tanterven kívüli oktatási kontextusokban, fő célként a tanulók készség- és képességfejlesztésének lehetőségeit szem előtt tartva. Az elérhető külföldi anyagok segítségével felvillantjuk a témához kapcsolódó nemzetközi tapasztalatokat is.

Tanári segédletek

Az elmúlt években egyre nagyobb számban jelennek meg tankönyvek, tananyagok, tanári segédanyagok. Ezek bár megkönnyítik a tanárok oktatási munkáját, viszonylag könnyen hozzáférhető információs forrásokat biztosítanak számukra, az egymással nehezen összekapcsolható tananyagok nem adnak koherens, tantárgyakhoz kapcsolható, vagy tantárgyakat összekapcsoló rendszert. A képzés eligazodást kíván nyújtani e tananyagok alkalmazásában, főleg a már meglévő szakmai tapasztalatokra építve.

Információs technológiák az EU-s ismeretek oktatásában

Az információs technológiák alkalmazása nagy segítséget nyújthat a tanároknak az EU-s ismertek oktatásában. A képzés ugyanakkor túl kíván lépni a technológia mint információforrás bemutatásán, e területen fő célként a technológiát, mint az interaktív tanulás eszközét állítja előtérbe. Ez összhangban van a tudásalapú társadalom által támasztott kihívásra adandó egyik válasszal, nevezetesen az informatikai eszközök használatának támogatásával is. A képzések során a résztvevők bemutatót láthatnak a különböző IT által támogatott tanítási/tanulási formákból, valamint szimulációs gyakorlaton vesznek részt.

A programokat úgy terveztük meg, hogy katalizátorként szolgálhassanak az európai és magyar pedagógiai innováció számára, elősegítve hazánk európai integrációjának intellektuális megalapozását.

A képzéssel párhuzamosan épülő CD-ROM és a weboldal segítségével a tanárok hozzájutnak módszertani anyagokhoz, részletes háttéranyagokhoz, tanulmányokhoz, információforrásokhoz. A képzések során, az ismeretátadáson és készségfejlesztésen túl, célunk egy olyan tanári hálózat alapjainak lerakása, amely a program lezárása után is biztos szakmai hátteret nyújt az EU oktatás iránt érdeklődő pedagógusoknak. A létrejövő hálózatban résztvevők számára a weboldal jelent majd on-line kommunikációs teret.